Már csak azért is, mert 4 bulink volt a hét végén. Pénteken, és szombaton 2-2. A vasárnapot és a hétfőt ezért meghagytuk pihenőnapnak, így mindenki ment magának, amerre gondolta. Vasárnap a kiránduláshoz elég szép idő volt, Smilee a Mátraterenyei horgásztónál bográcsolt a családjának haveri körével, Bigee biciklizett, én meg otthon csináltam a hangfalakat, és gumiztam (naná, hogy nem kondom, bár azt amúgy sem szeretem!). Persze, hogy húsvétkor lesznek a nagy defektek, meg ilyenek... Ja persze, hiszen akkor egy gumis sincs nyitva! És itt egyáltalán nem akarom lehúzni a szuzukikat, de hogy lehet már olyan, hogy nem tesznek pótkereket az SX4-be??? De még csak mankót se!!! Mérnökként a lábát törném el annak a mérnöknek, aki nem tervez helyet egy kocsiban a pótkeréknek! Bár nyilván a japcsi vezérek parancsolatjára nem került bele, de akkor is...
Így legalább arra jó volt ez a hétvége, hogy végleg kitöröljem a szándékomból az alufelni vásárlást, még ha volt is. Ilyen utakra minek???
Bár azért az én kocsimba szerencsére van teljes értékű pótkerék, így nagy baj nem érhet, ha defektet kapok, vagy esetleg behorpad a felni, mint a fent említett SX4-nek! És persze, hogy messziről jöttek, és persze, hogy még a szuzuki assistant is csak elvontatni tudta volna a kocsit. Még jó, hogy egy jó barátunk épp itt volt, és tudott szerezni egy 5 csavaros fém felnit, így arra tettünk egy gumit és el tudtak menni... Ennyit a szuzukiról! És szándékosan kisbetűvel!
Tegnap a barátnőmmel Szilvásváradon jártunk, ami egy igazi kirándulóhely (Egertől nincs túl messze). Volt ott minden, vidámpark, kutyakiállítás, ősemberbarlang, "fátyolfarkú" vízesés, pisztrángnevelde, lovaglás, kisvasút/kistejes:) 12 km-es kocsisor. Micsoda??? 12 km! Rosszabb volt, mint egy Pesti csúcs! Dél felé nagy nehezen odaértünk és leparkoltunk a több 1000 kocsi közé.
A gastronómia igazán nagy bölcsei szerint ha nem eszel a helyi specialitásból, akkor ott sem voltál! Ennek szellemében mivel már éhesek voltunk, elkezdtünk nézelődni, és hát nem volt olyan büfé, étterem, ahol a pisztráng ne került volna az étlap vezető fogásai közé, lehetett kapni paprikás lisztben, roston sütve, füstölve, meg ki tudja hogyan elkészítve. Mi a roston sült verziót választottuk és igen finom volt, bár szinte aranyáron mérték (550Ft/10dkg). Ezután kis eső visszazavart a kocsiba, de utána kipróbáltunk szinte mindent (bár a pénztárcát csak kicsit lehetett kinyitni, mert ma fel kell adnom egy rakás pénzt, hogy még a héten megjöhessen a PKNC XDII 2500 Wattos digitális végfokom, amivel a mélyeket hajtom majd). Extrém Bob, kisvasút, ősemberbarlang (hogy a fenébe tudtak ezek olyan magasan élni, nem tudom...) láttuk a "fátyolfarkú":) vízesést, a pisztrángneveldét, amiről mintha olyan dolgokat hallottam volna fél füllel, hogy ilyen körülmények között Európában csak Szilvásváradon a kristálytiszta hegyi patak táplálta vizekben képes szaporodni. Annyit gyalogoltunk, amennyit már rég. Estére kellemesen elfáradtunk, és olyan 8-ra értünk haza. Mindenkinek tudom ajánlani Szilvásváradot, egy hétvégi kiruccanásnak legalábbis ideális!
